...
A Kályhákról
VÍZTERES TÖMEGKÁLYHA

Az ma már lassan köztudott, hogy mik a tömegkályha előnyei az olyan hagyományos fűtőberendezésekkel szemben, mint például a cserépkályha. De hogy hogyan lehet olyan konstrukciót építeni, ami képes több helyiség fűtésére is, az hosszas kutatás és kísérletezéseim eredménye. Létezik a témának szakirodalma, de a gyakorlati tapasztalatok a legfontosabbak. Arról nem is szólva, hogy meg kell oldani az olyan segédberendezések problémáját is, mint például a kémény kis belső keresztmetszete, a nem megfelelő huzatolása.

Ezeknek a finn vagy a dán rendszerek nem tudnak megfelelni. Viszont az orosz harang rendszerű kályhák jó támpontot adnak

másfajta konstrukciók kialakításához. Még a sztálini időben megbíztak egy orosz fizikust bizonyos B.Grum Grzhimailt, hogy korszerűsítse a hagyományos népi orosz kályhát, ami elvi működésében hasonló volt a mi búbos kemencénkhez.

A kohászati ismeretekkel rendelkező úriember munkához is látott. Gondolom erősen ösztönözte, hogy nem szerette volna saját bőrén megtapasztalni Szibéria vad szépségeit. A motiváció olyan erős lehetett, hogy valóban zseniálisat alkotott.

Megteremtette a gázok szabad mozgásának elméletét. Ő és tanítványa Podgoronikov olyan gyakorlati kályha konstrukciókat terveztek, amelyekben a forró gázok fajsúlyuknak megfelelően rétegződnek, így a melegebb gázokat csapdába ejtve szinte tökéletes elégésre kényszerítik. Majd ezt követően a kihűlőben lévő gáz fajsúlykülönbsége miatt továbbvándorol egy másik kamrába. Miután leadja az összes hőenergiáját, távozik a kémény kijáraton. Ennek az elvnek a gyakorlati hasznosítása azért is volt korszakalkotó, mert lényegesen lecsökkentette az elégetett fa mennyiségét, növelte az égés ciklus idejét.

Ezzel egy időben az átkos kapitalizmus fellegvárában, Amerikában egy másik úriember G.J. Ranque kért szabadalmi oltalmat Wortex pipe, vagyis örvény cső nevű berendezéséhez.

Az ő találmányának az volt a lényege, hogy ha egy adott geometria mentén gázt áramoltatunk, a geometria túloldalán igen erős szívó hatás jön létre. Ezt az elvet azóta is széleskörűen alkalmazzák a tudomány és az ipar számos területén.

Ha összekapcsoljuk az orosz és amerikai gondolatot, lehetséges olyan kályhát tervezni, ami igen hatékonyan hasznosítja és tárolja a hőt, és nagyon jól huzatol.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagy tömeget építhetünk (ami akkumulátorként tárolja a hőt) és megoldható a vízmelegítés is. Ami például egy földház, családi ház esetében igen gazdaságos.

A továbbiakban két olyan kályha elvi elrendezését mutatom be, ami megépült, és a gyakorlatban igen jól működnek. Kezdjük a vizes kályhával, amiről 12 db radiátor működik.

Schefcsik Ferenc kemenceépítő Téglakályha, kemence építését idősebb Petkó Pál mestertől tanultam. Ő a szentendrei Skanzen kályhás mestere volt. Az elmúlt 28 évben számos ilyen fűtőberendezést építettem. A tömegkályha tíz éve kezdett teret hódítani hazánkban. Azóta kísérem figyelemmel és fejlesztem a mi itthoni adottságainkhoz, melyek lényegesen eltérnek a finn vagy a dán szokásoktól. Nálunk nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható a tűzifa több éven keresztül való szárítása. Ebben hasonló adottságokkal bírnak az oroszok is, ahol a kályhák szinte nyers fával is kitűnően működnek. A másik probléma nálunk a kis belső keresztmetszetű falazott kémény, sok régi építésű házban ilyen van. Ezen szempontok alapján terveztem és készítettem nagy tömegű és igen jó hatásfokú kályhákat.

ferischefcsik@gmail.com +36 20-53-32-799